Szó - zene- kép

I.Ferenc Chambord fényűző méreteivel a hatalmát kívánta megmutatni V. Károlynak és VIII. Henriknek. A király 1519-ben határozta el, hogy a blois-i grófok vadászkastélyából megépítteti a legmonumentálisabb Loire menti kastélyt, s az udvar az év egy részében itt fog tartózkodni. Az építkezés közel harminc évet vett igénybe, s I. Ferenc csupán néhány hetet töltött a kastélyban. Chambord-ban a francia építészeti hagyományok ötvöződnek a király által Franciaországban meghonosítani kívánt reneszánsz ízléssel, amelyet az itt vendégeskedő itáliai művészek-Giovanni Battista Rossi, Francesco Primaticcio, Sebastino Serlio, Benvenuto Cellini- révén próbált bevezetni. Ha az alapelrendezés még a középkori várakat idézi is, a szimmetria, a díszítés már az olasz hatást szemlélteti. A kettős csigalépcső ötlete például állítólag Leonardo da Vincinek tulajdonítható, aki Dominico da Cortona mellett valószínűleg rész vett az épületegyüttes tervezésében. I. Ferenc 1516-ban hívta meg Franciaországba a híres festőt, mérnököt, építészt és feltalálót, akit rendkívül nagyra becsült.A vizesárokkal övezett kastély 156 méter hosszú és 117 méter széles négyszögében a hengeres tornyok ablak és loggiasorokkal váltakoznak, amelyek 440 helyiséget világítanak meg. A lakótorony terasza felett 365 ablak és kémények fantasztikus erdeje magasodik. A palával fedett tető északi jellege és a gótikát idéző számtalan dísztorony ellentétében áll a reneszánsz művészetnek tiszta vonalakat előnybe részesítő ideáljával.