Szó - zene- kép

Weöres Sándor

A meséhez mennyi unalom kell,

hogy a boszorkányos madarak

röppenjenek izgatott seregben

s aprót – nagyot mulattassanak.

A meséhez mennyi szánalom kell,

mennyi gyűlölet és sérelem,

hogy a gonosz mind pokolba vesszék,

a jó végül győzelmes legyen.

A meséhez mennyi bizalom kell,

hogy kavics – mód sok legyen a kincs,

és a mondott rózsa illatozzék,

és nyisson álmot a kilincs.

A meséhez mennyi félelem kell,

kályha mellett, hol semmi veszély,

minden zugból manó leskelődjék,

torkot tátson odakinn az éj.