Váci Mihály Végül Végül nem bán már az ember semmit, semmit, csak szeressék! Jaj! úgy vágyik valakire, hogy eltűri azt is már, hogy ne szeressék! Úgy menekül, kapaszkodik! Csak az kell, hogy legalább a szíve tessék! Fél egyedül. Csak karolják! - s…
2008.11.10. 08:13 Tomtit
Váci Mihály: Szelíden, mint a szél
Váci Mihály Szelíden, mint a szél Szőkén, szelíden, mint a szél, feltámadtam a világ ellen, dúdolva szálltam, ténferegtem, nem álltam meg - nem is siettem, port rúgtam, ragyogtam a mennyben, cirógatott…