Csorba Győző
Tájkép
Ágbogak közéből
már egészen kiszorult az ég,
teltek és tömöttek
a remegő, szálas jegenyék.
Árnyék-foltok írják,
mintázzák a szelid-zöld füvet,
lábamhoz simítják
a virágok kislány-fejüket.
Sulykolófa-ritmust
ringat által a Dunán a szél,
változó-két hangon
messze szálló repülő zenél.
Fürge cinke siklik
keresztül a sűrű lombokon,
tarka cserrenése
lengő szalag fákon, bokrokon.
Ajánlott bejegyzések: